Vízlágyító

Ipari vízlágyítás, vízlágyító


A  vízlágyítás talán az egyik legelterjedtebb vízkezelési és víztisztítási mód Magyarországon. Erre azért van olyan gyakran szükség, mert vizeink többsége felszín alatti, és az itt a kőzeteken átszivárgó vízbe, sok kálcium és magnézium oldódik be, ami vízkeménységet okoz. Az oldott fémsók kiválnak a vízből és megindul a vízkőképződés a csőrendszerekben, háztartási gépek, berendezések belsejében. Ennek következtében élettartamuk csökken, hatásuk romlik. Vízlágyítási feladatokra különböző típusú vízlágyító berendezések léteznek, amelyek a víz keménységét okozó kalcium és magnézium ionokat eltávolítják, pontosabban lecserélik vízkeménységet nem okozó nátrium ionokra. A kisebb háztartási vízlágyító berendezések és az ipari vízlágyító berendezések nem sokban, általában csak méretükben különböznek egymástól.

Az ügyfelek általában akkor szembesülnek a vízkeménységi problémával, amikor egy kútfúrás után megérkezik a vízanalitika, vagy egész egyszerűen csak azt veszik észre, hogy a berendezések és felületek vízkövesednek. Az is előfordulhat viszont, hogy csak jobb vízminőségre, lágyvízre van szükség.  A vízművek és minden létesítmény aki ivóvíz minőségre kötelezett, a mindenkori hatályos rendeletben előírt ivóvízminőséget kell betartania (erről az információk menű pontban olvashat), ami sokszor igen kemény vizet jelent, ugyanis a határérték 350mg/l CaO, vagyis 35nk°. Ez a határérték viszont már igen magas kálcium és magnéziumot jelent, még ha ennek a feléről 17-18nk°-ről is beszélünk, kemény víznek számít, komoly lerakódásokat okozva. Van, hogy nem a hatályos ivóvíz rendelet, vagy a kellemetlen vízkövesedés következményei miatt, hanem az alkalmazott technológia miatt van szükségünk szinte teljesen lágyvízre. Minden esetben vízlágyító berendezést alkalmazunk, csak más paramétereket használva. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a lágyvíz nem összetévesztendő a sótalan vízzel! Ezt sok szakember is tévesen asszociálja és azt állítja, hogy a lágyvíz agresszív, vagyis károsítja a csőrendszert és a berendezéseket. Ez nem így van, hiszen a vízlágyítás során nem változtatjuk meg a víz összes sótartalmát, ugyanis az esetek nagytöbbségében egy úgynevezett nátrium ioncserélő módszert alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy egyes ionokat, jelen esetben a kálcium-magnézium ionokat kicseréljük más, pl. nátrium ionokra. A víz agresszívitása akkor jelentkezik, amikor a víz sóháztartását megbontjuk, egyes, vagy akár az összes ásványi sótartalmat kivonjuk a vízből anélkül, hogy ezek helyére más ionokat tennénk.

A vízlágyítás mint fogalom, sokszor tévesen van alkalmazva olyan esetekben, mint amikor nem történik tényleges vízlágyítás, tehát nem vonjuk ki a vízből a kálcium-magnézium ionokat. Ilyen pl. az elektromos vízlágyítás, a mágneses vízlágyítás, vagy a vegyszeres vízlágyítás. Ilyen vízlágyítási módszerek ugyanis nem léteznek, ennek a megfelelő elnevezése a vízkő lerakódásgátló eljárás, vagy berendezés. A vízlágyító berendezéseknek és a vízkő lerakódásgátló berendezésnek is megvan a maga alkalmazási területe és applikációja, de nem összetévesztendőek egymással.

A vízlágyító kiválasztásánál fontos figyelembe venni néhány paramétert, mint például:

lágyítani kívánt víz térfogatárama; lágyítani kívánt víz mennyisége; a vízlágyító regenerálásai közti szükséges idő; víz keménysége

A lerakódásgátló eljárást és a vízlágyítást több módszerrel is el lehet végezni, melyekből néhány a következőképpen történik:

1. ioncserélő vízlágyítás:
ebben az esetben egy műgyanta töltetet, vagy esetleg természetes Zeolit töltetet használunk az ioncserélésre. A kemény víz átáramlik a vízlágyító berendezés tartályában található ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a vízlágyítás. Ez az ioncserélő gyanta a keménységet okozó kalcium és magnézium ionokat lecseréli keménységet nem okozó nátrium ionokra. Miután az ioncserélő töltet telitődik kálcium-magnézium ionokkal, vagyis kimerült, akkor a vízlágyító regenerálására van szükség. A regenerálás nagy tisztaságú  sótablettával történik úgy,  hogy miközben az oldott só érintkezik az ioncserélő töltet felületével, az felveszi a már említett nátrium, vagy akár kálium ionokat és közben "ledobja" magárol a kálcium-magnézium ionokat, ami azután a vízlágyító berendezésből kikerül a szennyvíz lefolyóba.

2. vegyszeres lerakódásgátló: 
ebben az esetben az alkalmazott vegyszer általában egy foszfát alapú vegyszer (pl. polifoszfát), ami burkot képez a kálcium-magnézium ionok köré, így nem engedi lerakódni azokat, vagyis nem enged vízkövesedést okozni. Az alkalmazásnál azt kell figyelembe venni, hogy amikor a víz a csőrendszerből, berendezésből kikerülve elpárolog, akkor a vízkövesedés itt is kialakul.  

3. elektromos lerakódásgátló: 
ez egy olyan berendezés, melyet a vízvezetékre kell felszerelni, majd a készülék elektromos impulzusokkal a kálcium-magnézium ionokat összetörve, bizonyos feltételek mellett nem engedi a vízkövesedést kialakulni. Igaz, ez nem egy vízlágyító, de alkalmas kisebb applikációkra és főleg ott, ahol folyamatos víztérfogatáram van. Vagy  ahol csak azt szeretnénk elérni, hogy a csőhálózatban ne alakuljon ki lerakódás. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy mivel a kálcium-magnéziumot nem távolítottuk el a vízből, vagyis nem lágyítottunk, ezért pangó ágakban, álló vízben, a berendezéstől messze, valamint a vízmelegítés következtében ennek ellenére kialakul a vízkövesedés és lerakódás.

4. mágneses lerakódásgátló:
ez egy működésében hasonló berendezés az elöbbiekhez képest. Annyiban különbözik csak, hogy itt a mágneses térrel a kálcium-magnézium ionokat polarizáljuk úgy, hogy azok ne tudjanak a csőhálózat falára könnyen feltapadni és vízkövesedést okozni. Az előnyei és hátrányai az előző elektromos lerakódásgátlóval megegyeznek.
 

Euro-Clear Kft.

Ipari vízkezelés, víztisztító rendszerek teljes kivitelezése, komplex vízkezelő projektek fővállalkozása és koordinációja, tervezés és vízjogi engedélyeztetés, szaktanácsadás, állapotfelmérés, stb.

Szolgáltatásaink:
Kútvíz, felszínivíz, vagy hálózati vízkezelés és víztisztító feladatok szaktanácsadása, tervezés, vízjogi engedélyeztetés, projekvezetés, állapotfelmérés, ajánlati kiírás ekészítése, komplex projektek kivitelezése, fővállalkozása és lebonyolítása.