Ha valaki a „vízkeménység térkép” kifejezésre keres rá, általában egy nagyon gyakorlati kérdésre vár választ: az ország melyik részén mennyire kemény a csapvíz, és ebből neki otthon mit kell leszűrnie.
A mellékelt hivatalos térkép erre jó kiindulópont. Jól látszik rajta, hogy Magyarországon nem egységes a helyzet: a zölddel jelölt térségekben lágyabb, a sárga területeken középkemény, a piros zónákban pedig keményebb víz jellemző. Az országban összességében inkább a középkemény és kemény víz dominál, tehát a vízkővel kapcsolatos problémák egyáltalán nem számítanak ritkának.
A kemény víz nemcsak esztétikai kérdés: gyorsabban kialakuló vízkőlerakódást okozhat a csaptelepeken, a zuhanyzóban, a vízforralóban, a bojlerben, sőt hosszabb távon a vízzel működő háztartási berendezésekre is terhelést jelenthet.
A térképes adatok értelmezéséhez azt is érdemes tudni, hogy a vízkeménységet gyakran német keménységi fokban, azaz nk°-ban adják meg. Ha részletesebben is szeretné átlátni, hogy melyik értéktartomány mit jelent, mikortól beszélünk lágy, középkemény vagy kemény vízről, és milyen problémákat okozhat a kemény víz a háztartásban, akkor ezt korábbi cikkünkben külön is összefoglaltuk.
A vízkeménység térkép ugyanakkor csak tájékozódási alap. Azt jól mutatja, hogy egy adott térségben várhatóan milyen a víz jellege, de a pontos döntéshez mindig az számít, milyen víz érkezik ténylegesen az adott ingatlanba, és ez a háztartásban milyen problémákat okoz. Ha gyakori a vízkő a csapokon, foltos marad a zuhanykabin, sűrűn kell vízkőteleníteni a kávéfőzőt vagy a vízforralót, akkor már nem elméleti kérdésről van szó.
Ebben tud segíteni az Euro-Clear szakmai tapasztalata is: nem országos átlagokból, hanem a valós háztartási helyzetből indul ki.
Készen áll a tiszta, lágy víz élvezetére? Nézzen szét webshopunkban, és válassza ki otthona új védelmezőjét!
Ha pedig szeretne a témában jobban elmerülni, olvassa el további blogbejegyzéseinket.
